Jóval később, 2019 tavaszán szőttem. Beszélni akkor még nem tudtam, de kiszőttem magamból. "Már akkor a Megbékélés sáljának hívtam. A szón azonban sokat gondolkodtam azóta. Pontos így, a szó és a szőttes is azáltal, hogy nem tükörsima a felszíne. A béke nyugalommal szétterülő, mintha nem nyúlna se…

IIőközben évek teltek el. Leginkább magányban, egy belső úton, amit nem lehetett megspórolni. Kint zajlott az élet, egy alakzatommal én is részt vettem benne. Belül viszont meg-meg álltam, alászálltam egyre erősebben, egyre készebben arra amit újra megtalálok. Amivel szembe kell néznem, újra kézbe…