Az új esztendő megérkeztét sokan talán már régen maguk mögöttinek érzik, ugyanakkor a világ nagy részén még be sem köszöntött. A minap írta egy vietnámi barátom, hogy ők február 15-től kezdik majd ünnepelni a Holdújévet, amely a sok változást hozó Kakas évét váltja majd fel a Kutya évére. Bárkinek…

A kongói misszió előtt az oktatással kapcsolatos feladatokra készültem inkább, de váratlanul belecsöppentem az egészségügybe, és rendesen el is merültem benne. Az élményeim nagyban hozzájárultak a harmadik itt töltött hét végére kialakuló mélypontomhoz, amely vízválasztó volt mentálisan. Nem is…

A tizenkét milliós fővárosban a központban vannak aszfaltozott utak, a kiterjedt elmaradottabb részeken azonban csak egy-egy főút szeli csak át a kerületeket, ezeken zajlik a járműves forgalom. Állami tömegközlekedés annyiban létezik, hogy egyes útvonalakon lassan haladó, túlterhelt buszok teszik…

Nagy örömmel és minden adományozónak hálát mondva számolok be arról, hogy a Karácsony utáni első munkanapon elkezdődött a Simba projektben meghirdetett kerítésépítés!Nagyon szépen köszönöm a magam és az Afrikáért Alapítvány munkatársai nevében is, hogy az ünnepi készülődés szükségeiben és időbeli…

Mi itt Kongóban igazán a mai napon ünneplünk. Sok szeretettel kívánok Nektek áldott, békés Karácsonyt, örömteli együttlétet, feltöltődést! Fogadjátok szeretettel ennek a gyönyörű kongói angyalkának a fotóját, és néhány éneket a mai miséről! Az ünnepekre készülve az úti kis könyvtáramból egy ima-…

Korábban publikálni akartam már ezt az írást, de mivel elment az áram, egyszerűen nem tudtam befejezni, megszerkeszteni, feltölteni. Stílusos… Két napig nem volt áram a házban. Szerintem ezt direkt csinálja. Tudja, hogy le akarom leplezni, közzéteszem a világhálón az ármány húzásait, és meg akarja…

Kongói munkám egyik célja, hogy megismerjem az Afrikáért Alapítvány által fenntartott kinshasai iskolát és segítsem az aktuális feladatokat, továbblendítsem az elakadt projekteket. Az eddig itt töltött másfél hónap alatt nagyon sok időt töltöttem a gyerekekkel, tanárokkal és folyamatosan azon…

Az első napon, amikor az egyenlítői nap kelt fel felettem, nappali fényben szembesültem mindazzal, amit az érkezésem éjjelén nem láttam. A hatalmas főváros egy kis szeglete az új otthonom, az egyik szegénynegyed. Megfoghatatlanok a méretek, a számok, Kinshasában 12 millió ember él együtt közel…

Indulj Kongóba! Ennyit tudtam. Viszonylag sikerült leszoknom arról, hogy visszakérdezzek, ha az a hang így megszólal bennem. Gondoltam, bejelentkezem az Afrikáért Alapítvány elnökénél, beadatom az oltásokat, aztán összecsomagolok, utána elrepülök és előbb-utóbb majd ki derül, mi keresni valóm van…